A német–magyar kapcsolatok akkor javulhatnak, ha az Orbán-kormány Európában visszatér a fősodorba – üzeni budapesti tárgyalásait követően Anna Lührmann, a német külügyminisztériumon belül az európai ügyekért felelős államminiszter.
A köztársasági elnök bízik az Országgyűlés „mielőbbi bölcs döntésében".
Hangoztatja, hogy ez nem a magyarok háborúja és hogy gyors tűzszünetet kell elérni. De hogy azért Ukrajnának milyen árat kellene fizetnie, arra egyetlen szót sem veszteget. Lapszemle.
A külügyminiszter elmondása szerint a szuezi különleges gazdasági övezetbe magyar vállalatok is beléphetnek – ehhez pedig az Eximbank megnyitott egy százmillió eurós hitelkeretet is.
A NATO-főtitkár kicsit megsürgette a finn és svéd NATO-csatlakozás megszavazását Magyarország és Törökország részéről. A Fideszen belül még annak ellenére sincs – állítólag – összhang a szavazásról, hogy Orbán Viktor kérte a parlamentet, hogy támogassa az új tagok felvételét.
A miniszterelnök népes delegációt vitt magával, elkísérte Szijjártó Péter, Nagy Márton és több cégvezető is.
Bedő Dávid egy független újságírót is vinne magával.
A floridai kormányzó törvényjavaslata kitiltaná a gender tudományt a felsőfokú oktatás kínálatából. DeSantis, aki valószínűleg a republikánusok elnökjelöltje lesz, azt is elintézné, hogy állami hivatalnokok határozhassák meg, egyáltalán ki lehet egyetemi oktató a szokásos pályázati rendszer megkerülésével – vagyis, hogy hogy kik képezhetik a jövő diplomásait Floridában.
Újból veszélyezteti a kormány az uniós forrásokat azzal, hogy egyik napról a másikra lenullázza a Magyar Orvosi Kamarát, miután a szervezet tiltakozó akciója érzékenyen érinti a céljait. Az EU hiába követelte, hogy a jogszabálytervezetekről egyeztessen a kormány, a büntető tempóba ez nem fér bele. A kormánynak nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az utolsó – ilyen húzása. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rögtön a kezdéskor páros lábbal szállt bele az Alkotmánybíróságba, amely megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Cikkünkben összeszedtük a bosszúálló kormányzás több jellegzetes példáját.
Orbán Viktor nem mond le, mert nem ő a felelős a rekordmagas inflációért, hanem a brüsszeli szankciók – ez is kiderült a parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitónapján, ahol a miniszterelnök sokat beszélt a háborúról, az inflációról, gazdaságpolitikáról és az akkugyárakról is. Elárulta még, hogy a törvények rá is vonatkoznak, azt is, hogy mit tart rémhírterjesztésnek, és azt is, mikor szüntetik meg az árstopokat. Az ellenzék még latinul is igyekezett számon kérni Orbánt, a kormánypártiak dollárbaloldalaztak, a hvg.hu pedig percről percre tudósított mindenről.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
A parlament várhatóan a jövő héten tárgyal a két ország csatlakozásáról szóló kormányjavaslatról.
A francia elnök felszólította Kínát, hogy ne szállítsanak fegyvert az oroszoknak.
Az orosz agresszió első napjait jellemző sokk után hamar magára talált Ukrajna, és tavaly ősszel már visszafoglalta a 2022. február 24-e után elvesztett területek közel felét. Az agresszor visszaszorítása után általában derűlátás jellemzi Ukrajna polgárait, ám félő, hogy az optimizmus túlzott. Ezt tapasztalták ukrajnai útjukon a hvg360 munkatársai, Németh András és Túry Gergely. Kijevi riport a háború kezdetének első évfordulóján.
Több órán át egyeztetett a miniszterelnök és a belügyminiszter a gyerekek genderideologiával szembeni védelméről pénteken.
